konzervatívanarchista.

morzsák és desszertek rajcsányi gellért asztalán.
Oct 20
Permalink

Comments (View)

Permalink
ratak-monodosico:

Cadillac 1964

ratak-monodosico:

Cadillac 1964

(Source: generatorphotography)

Comments (View)

Permalink
mandiner:

A változás rendszertelen, a rendszer változatlan (Lányi András) - Velünk élő rendszerváltás III.
"A pártállam tehát, az új politikai csoportosulások készséges bebocsátásával és aktív közreműködésével a kilencvenes években többpártállammá alakult, anélkül, hogy lényegesen csökkent volna a hatalom és a nép közötti távolság. Azóta a helyi, munkahelyi, szakmai és kulturális közösségek erőtlen önkormányzati törekvéseit fokozatosan letörték, anyagi eszközeiket és jogosítványaikat lépésről-lépésre újra-központosították. Az érdemi társadalmi ellenőrzés lehetősége híján a képviseleti demokrácia jobbára üres formaság maradt, a parlament törvénygyártó műhellyé silányult, a törvények pedig a mindenkori kormány klientúrájának napi érdekeit szolgálták.
Magyarországon nem alakult ki a független magántulajdonosok és civil kezdeményezések szabad társadalma. A jogállam formális keretei között nem a polgárok ellenőrzik a kormányzatot, hanem az egypárt nyűgétől megszabadult többpárti politikai osztály ellenőrzi – mint tették elődei is – alattvalóit. Az SZDSZ által szorgalmazott, kíméletlen neoliberális gazdaságpolitika az MSZP által képviselt posztszocialista struktúrák fenntartását finanszírozta.
Politika és üzlet korrupt összefonódása a globalizáció korában mindenütt végbement, nálunk azonban egyértelműen a politika kezdeményező szerepével. Míg az osztogatás és fosztogatás rendszerének anyagi bázisát a baloldali kormányok a nemzeti vagyon kiárusításával és a hazai piacok radikális liberalizálásával teremtették elő, a jobboldali kormányzat újabban ezt a célt visszaállamosítással és központosítással éri el. Ezért a baloldal a maga politikáját „liberálisnak” nevezi, a jobboldal pedig patriótának vagy nemzetinek tartja magát, nemzeten azonban az államot érti.
A politika beszűkült: az újraelosztás forrásaiért vetélkedő pártokráciák küzdelmére korlátozódik. A demokratikus társadalmakat jellemző nyilvános párbeszédnek egyre szerényebb szerep jut a közcélok megállapítása körül: mindegyik oldal a maga nótáját fújja, a bírálatot ellenséges támadásnak tekinti, alantas szándékokkal magyarázza és negligálja, hiszen politikai ellenfelei vitaképességét eleve kétségbe vonja, lévén azok a nemzet illetve a haladás ellenségei. Hasonló felemásság jellemzi a gazdaságot is, ahol jogi értelemben a piaci verseny szabályai érvényesülnek, azzal az apró különbséggel, hogy az üzleti siker és kudarc mégsem a szereplők piaci teljesítményén múlik, hanem a politikusok jóindulatán: a tőke felhalmozása 1990 óta töretlenül a minisztériumok előszobáiban zajlik.”
*
1989 októbere a köztársaság kikiáltásával a rendszerváltás legsűrűbb időszaka volt, most 25 éve. De mi volt a rendszerváltás? Mi történt velünk akkor és azóta? Erről kérdeztünk magyar véleményformálókat, publicistákat Velünk élő rendszerváltás sorozatunkban.

mandiner:

A változás rendszertelen, a rendszer változatlan (Lányi András) - Velünk élő rendszerváltás III.

"A pártállam tehát, az új politikai csoportosulások készséges bebocsátásával és aktív közreműködésével a kilencvenes években többpártállammá alakult, anélkül, hogy lényegesen csökkent volna a hatalom és a nép közötti távolság. Azóta a helyi, munkahelyi, szakmai és kulturális közösségek erőtlen önkormányzati törekvéseit fokozatosan letörték, anyagi eszközeiket és jogosítványaikat lépésről-lépésre újra-központosították. Az érdemi társadalmi ellenőrzés lehetősége híján a képviseleti demokrácia jobbára üres formaság maradt, a parlament törvénygyártó műhellyé silányult, a törvények pedig a mindenkori kormány klientúrájának napi érdekeit szolgálták.

Magyarországon nem alakult ki a független magántulajdonosok és civil kezdeményezések szabad társadalma. A jogállam formális keretei között nem a polgárok ellenőrzik a kormányzatot, hanem az egypárt nyűgétől megszabadult többpárti politikai osztály ellenőrzi – mint tették elődei is – alattvalóit. Az SZDSZ által szorgalmazott, kíméletlen neoliberális gazdaságpolitika az MSZP által képviselt posztszocialista struktúrák fenntartását finanszírozta.

Politika és üzlet korrupt összefonódása a globalizáció korában mindenütt végbement, nálunk azonban egyértelműen a politika kezdeményező szerepével. Míg az osztogatás és fosztogatás rendszerének anyagi bázisát a baloldali kormányok a nemzeti vagyon kiárusításával és a hazai piacok radikális liberalizálásával teremtették elő, a jobboldali kormányzat újabban ezt a célt visszaállamosítással és központosítással éri el. Ezért a baloldal a maga politikáját „liberálisnak” nevezi, a jobboldal pedig patriótának vagy nemzetinek tartja magát, nemzeten azonban az államot érti.

A politika beszűkült: az újraelosztás forrásaiért vetélkedő pártokráciák küzdelmére korlátozódik. A demokratikus társadalmakat jellemző nyilvános párbeszédnek egyre szerényebb szerep jut a közcélok megállapítása körül: mindegyik oldal a maga nótáját fújja, a bírálatot ellenséges támadásnak tekinti, alantas szándékokkal magyarázza és negligálja, hiszen politikai ellenfelei vitaképességét eleve kétségbe vonja, lévén azok a nemzet illetve a haladás ellenségei. Hasonló felemásság jellemzi a gazdaságot is, ahol jogi értelemben a piaci verseny szabályai érvényesülnek, azzal az apró különbséggel, hogy az üzleti siker és kudarc mégsem a szereplők piaci teljesítményén múlik, hanem a politikusok jóindulatán: a tőke felhalmozása 1990 óta töretlenül a minisztériumok előszobáiban zajlik.”

*

1989 októbere a köztársaság kikiáltásával a rendszerváltás legsűrűbb időszaka volt, most 25 éve. De mi volt a rendszerváltás? Mi történt velünk akkor és azóta? Erről kérdeztünk magyar véleményformálókat, publicistákat Velünk élő rendszerváltás sorozatunkban.

Comments (View)

Permalink
mandiner:

Túlélő ország maradtunk (Babarczy Eszter) - Velünk élő rendszerváltás II.
"Orbán Viktor észrevette, hogy a kilencvenes évek második felében megfordult a közízlés, a szabadságot már nem tartjuk fontosabbnak a biztonságnál (persze átlagokról beszélek, a World Value Survey alapján). A baloldal azonban még mindig arra várt – talán most is arra várna, ha még létezne –, hogy végrehajthassa a reformokat, amelyek végre versenyképessé tesznek minket. Orbán sokkal adekvátabb politikai stílust talált: különböző vélt vagy valós fenyegetésektől folyamatosan „megvédi” a magyart, és a háború közben felépíti az erős központi hatalmat. Ez az erős hatalom tenné lehetővé, hogy lenyomjon a nép torkán néhány kellemetlen reformot, amelyektől megtakarítást vár, vagy azt képzeli (szerintem tévesen), hogy felpörgetik a magyar kapitalizmust.
Megcsinálja a maga módján – gondolja most –, amit Gyurcsány nem tudott. Ebben a történetben a kapitalizmus nem az állam visszagöngyölítése, hanem az állam radikális átformálása után győzedelmeskedik. A kapitalizmus szót persze nem használja a Fidesz – a versenyképesség és az erős gazdaság kódolja az újbeszédben.
Erre a megoldásra a magyarok vevők. Az elmúlt huszonöt évben a magyar liberális eliten kívül mindenki azt észlelte Magyarországon, hogy az „átmenetnek” hívott folyamat nem út A-ból B-be (ahol B volna az ideális demokratikus piacgazdaság), hanem a valóság maga. A privatizációk és állami megrendelések nyerteseiből oligarchák lesznek, a patronázs-rendszer békésen együtt él a multinacionális vállalatok némiképp meritokratikusabb kultúrájával.
Orbán szerint ebből a valóságból lett elegünk. Igaza van.
Inkább legyen kínai államkapitalizmus, mint átláthatatlan káosz, ahol nem biztosíték már az sem, ha minden pártban elhelyeztünk egy-egy unokatestvért.  Az „oligarcházás” – bár nevetséges egy oligarcha-keltetőt működtető pártvezér szájából – nem teljesen cinikus, azt hiszem. Orbán megpróbálja államosítani a kuplerájt és az informális kijáró hálózatokat. Magyarország nem bánja: ez legalább érthető, 1976-ban is pont így éltünk.”
*
1989 októbere a köztársaság kikiáltásával a rendszerváltás legsűrűbb időszaka volt, most 25 éve. De mi volt a rendszerváltás? Mi történt velünk akkor és azóta? Erről kérdeztünk magyar véleményformálókat, publicistákat Velünk élő rendszerváltás sorozatunkban.

mandiner:

Túlélő ország maradtunk (Babarczy Eszter) - Velünk élő rendszerváltás II.

"Orbán Viktor észrevette, hogy a kilencvenes évek második felében megfordult a közízlés, a szabadságot már nem tartjuk fontosabbnak a biztonságnál (persze átlagokról beszélek, a World Value Survey alapján). A baloldal azonban még mindig arra várt – talán most is arra várna, ha még létezne –, hogy végrehajthassa a reformokat, amelyek végre versenyképessé tesznek minket. Orbán sokkal adekvátabb politikai stílust talált: különböző vélt vagy valós fenyegetésektől folyamatosan „megvédi” a magyart, és a háború közben felépíti az erős központi hatalmat. Ez az erős hatalom tenné lehetővé, hogy lenyomjon a nép torkán néhány kellemetlen reformot, amelyektől megtakarítást vár, vagy azt képzeli (szerintem tévesen), hogy felpörgetik a magyar kapitalizmust.

Megcsinálja a maga módján – gondolja most –, amit Gyurcsány nem tudott. Ebben a történetben a kapitalizmus nem az állam visszagöngyölítése, hanem az állam radikális átformálása után győzedelmeskedik. A kapitalizmus szót persze nem használja a Fidesz – a versenyképesség és az erős gazdaság kódolja az újbeszédben.

Erre a megoldásra a magyarok vevők. Az elmúlt huszonöt évben a magyar liberális eliten kívül mindenki azt észlelte Magyarországon, hogy az „átmenetnek” hívott folyamat nem út A-ból B-be (ahol B volna az ideális demokratikus piacgazdaság), hanem a valóság maga. A privatizációk és állami megrendelések nyerteseiből oligarchák lesznek, a patronázs-rendszer békésen együtt él a multinacionális vállalatok némiképp meritokratikusabb kultúrájával.

Orbán szerint ebből a valóságból lett elegünk. Igaza van.

Inkább legyen kínai államkapitalizmus, mint átláthatatlan káosz, ahol nem biztosíték már az sem, ha minden pártban elhelyeztünk egy-egy unokatestvért.  Az „oligarcházás” – bár nevetséges egy oligarcha-keltetőt működtető pártvezér szájából – nem teljesen cinikus, azt hiszem. Orbán megpróbálja államosítani a kuplerájt és az informális kijáró hálózatokat. Magyarország nem bánja: ez legalább érthető, 1976-ban is pont így éltünk.”

*

1989 októbere a köztársaság kikiáltásával a rendszerváltás legsűrűbb időszaka volt, most 25 éve. De mi volt a rendszerváltás? Mi történt velünk akkor és azóta? Erről kérdeztünk magyar véleményformálókat, publicistákat Velünk élő rendszerváltás sorozatunkban.

Comments (View)

Permalink
A Corvinus Marx-szobra végül úgy döntött, beiratkozik a büfészakra.
(via LK)

A Corvinus Marx-szobra végül úgy döntött, beiratkozik a büfészakra.

(via LK)

Comments (View)

Permalink
mandiner:

Rendszerváltók a ködben (Szerető Szabolcs) - Velünk élő rendszerváltás I.
"Nehéz mit kezdeni azzal a véleménnyel, miszerint voltaképpen nem is történt rendszerváltás; vagy ami történt, színjáték, nagy átverés, felszínes átalakulás, cégérátfestés volt csupán. 1990. május 2-én, a szabadon választott Országgyűlés megalakulásával új rendszer született: egypártrendszer, diktatúra helyett többpártrendszer, szabad választásokon alapuló parlamentáris demokrácia; tervgazdaság helyett – az alkotmány szerint legalábbis: szociális – piacgazdaság. Szuverén állam. Az első szabadon választott kormány és parlament pedig megalkotta az új, jogállami intézményrendszert, s elkötelezte az országot az euroatlanti integráció ügye mellett. Mi ez, ha nem forradalmi változás?
Úgy zajlott tehát minden, ahogy a demokrácia nagy könyvében meg van írva. Ha mindezt tényként elfogadjuk, rögtön adja magát a kérdés: akkor mégis mi volt a baj? Mert azt is különös lenne vitatni, hogy valami nagyon félresiklott.
Azok a vágyak, amelyek az átalakulást kísérték, nagyrészt beteljesületlenek maradtak. Nem hiszem, hogy az átlag magyar polgár azt várta, egyetlen ugrással elérjük mondjuk az osztrák életszínvonalat. Az viszont bizonyosan nem igaz, hogy az átalakulást szükségképpen csak így, az elszenvedett hatalmas társadalmi veszteségekkel lehetett végrehajtani. Mely roppant áldozatok értelme is megkérdőjeleződött a 2010 előtti években. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar modell – ha volt ilyen – felélte tartalékait, a Nyugathoz való felzárkózási kísérlet kudarcba fulladt, s éppen az uniós csatlakozás után tudatosult a társadalomban, hogy a régiós éllovas szerep is a múlté. Pedig húsz év nem kis idő: máshol, máskor a világ által szájtátva figyelt gazdasági csodához is elegendő volt. A rendszerváltás társadalmi programját az MDF népi szárnyához sorolt Csengey Dénes fogalmazta meg szépséges tömörséggel: Európába, de mindahányan! Talán abba halt bele fiatalon, 1991-ben, hogy megérezte: hatalmas erők térítik el ezt a tiszta szándékot.”
*
1989 októbere a köztársaság kikiáltásával a rendszerváltás legsűrűbb időszaka volt, most 25 éve. De mi volt a rendszerváltás? Mi történt velünk akkor és azóta? Erről kérdeztünk magyar véleményformálókat, publicistákat Velünk élő rendszerváltás sorozatunkban.

mandiner:

Rendszerváltók a ködben (Szerető Szabolcs) - Velünk élő rendszerváltás I.

"Nehéz mit kezdeni azzal a véleménnyel, miszerint voltaképpen nem is történt rendszerváltás; vagy ami történt, színjáték, nagy átverés, felszínes átalakulás, cégérátfestés volt csupán. 1990. május 2-én, a szabadon választott Országgyűlés megalakulásával új rendszer született: egypártrendszer, diktatúra helyett többpártrendszer, szabad választásokon alapuló parlamentáris demokrácia; tervgazdaság helyett – az alkotmány szerint legalábbis: szociális – piacgazdaság. Szuverén állam. Az első szabadon választott kormány és parlament pedig megalkotta az új, jogállami intézményrendszert, s elkötelezte az országot az euroatlanti integráció ügye mellett. Mi ez, ha nem forradalmi változás?

Úgy zajlott tehát minden, ahogy a demokrácia nagy könyvében meg van írva. Ha mindezt tényként elfogadjuk, rögtön adja magát a kérdés: akkor mégis mi volt a baj? Mert azt is különös lenne vitatni, hogy valami nagyon félresiklott.

Azok a vágyak, amelyek az átalakulást kísérték, nagyrészt beteljesületlenek maradtak. Nem hiszem, hogy az átlag magyar polgár azt várta, egyetlen ugrással elérjük mondjuk az osztrák életszínvonalat. Az viszont bizonyosan nem igaz, hogy az átalakulást szükségképpen csak így, az elszenvedett hatalmas társadalmi veszteségekkel lehetett végrehajtani. Mely roppant áldozatok értelme is megkérdőjeleződött a 2010 előtti években. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar modell – ha volt ilyen – felélte tartalékait, a Nyugathoz való felzárkózási kísérlet kudarcba fulladt, s éppen az uniós csatlakozás után tudatosult a társadalomban, hogy a régiós éllovas szerep is a múlté. Pedig húsz év nem kis idő: máshol, máskor a világ által szájtátva figyelt gazdasági csodához is elegendő volt. A rendszerváltás társadalmi programját az MDF népi szárnyához sorolt Csengey Dénes fogalmazta meg szépséges tömörséggel: Európába, de mindahányan! Talán abba halt bele fiatalon, 1991-ben, hogy megérezte: hatalmas erők térítik el ezt a tiszta szándékot.”

*

1989 októbere a köztársaság kikiáltásával a rendszerváltás legsűrűbb időszaka volt, most 25 éve. De mi volt a rendszerváltás? Mi történt velünk akkor és azóta? Erről kérdeztünk magyar véleményformálókat, publicistákat Velünk élő rendszerváltás sorozatunkban.

Comments (View)

Permalink
markoferko:

emmaintheuniverse:

kosullo:

markoferko:

bazmeg, gyanutlanul jovok fel a metron, es szembejon egy TERMEK, AMIT CSEPELI GYORGY ARCKEPEVEL AKARNAK ELADNI#%$#^
gondolom valami szinhaz, nyilvan nem nezem meg, mi a fasz ez, de erted CSEPELI GYORGY!!!
felkeszul RETKES ATTILA.

Ferkó, most leírtad a szavakat, amik két hete szálldosnak a fejemben a Deákon a metróban, napi kétszer. Ha nem valami nyomi színház lenne, vénába lőném és sebbe dörzsölném, akkora cucc lehetne a Maladype.

engem mostmár csak az érdekelne, hogy van-e olyan dolog, amihez a csepeli györgy nem ért, mert a színházat meg a marketinget most egyszerre húzta be

Somogy megye 3. valasztokorzeteben ugyanakkorat duplazott, mint most a szinhaz-marketing komboval
eredmenyek: 1239 szavazat, 3.91%
illetve
"Vizsgakövetelménnyé tette egyetemi diákjai számára Csepeli György, hogy választókörzetének falvaiban készítsenek tanulmányokat a választásról”

Haha, a Csepeli, aki így kampányolt SZDSZ-esként a somogyi aprófalvakban: “Végig néztem a választókerületi eredményeket 1920 óta. A területi beosztás változhatott, de az igaz, hogy mindig jobboldali jelöltek győztek a környéken. Ugyanakkor a szélső jobb nem volt erős, s 1945 után a baloldal is erőt tudott mutatni. A szabadságra valóban nem volt kereslet, de lesz.” + „Aki nem hiszi, hogy a siófoki választókörzetbe is elérkezhet a XXI. század, az nyugodtan szavazzon arra a pártra, melyre eddig is szavazott.”
Hát, az eredményei alapján nem kértek a somogyiak a 21. századból meg a szabadságból :((

markoferko:

emmaintheuniverse:

kosullo:

markoferko:

bazmeg, gyanutlanul jovok fel a metron, es szembejon egy TERMEK, AMIT CSEPELI GYORGY ARCKEPEVEL AKARNAK ELADNI#%$#^

gondolom valami szinhaz, nyilvan nem nezem meg, mi a fasz ez, de erted CSEPELI GYORGY!!!

felkeszul RETKES ATTILA.

Ferkó, most leírtad a szavakat, amik két hete szálldosnak a fejemben a Deákon a metróban, napi kétszer. Ha nem valami nyomi színház lenne, vénába lőném és sebbe dörzsölném, akkora cucc lehetne a Maladype.

engem mostmár csak az érdekelne, hogy van-e olyan dolog, amihez a csepeli györgy nem ért, mert a színházat meg a marketinget most egyszerre húzta be

Somogy megye 3. valasztokorzeteben ugyanakkorat duplazott, mint most a szinhaz-marketing komboval

eredmenyek: 1239 szavazat, 3.91%

illetve

"Vizsgakövetelménnyé tette egyetemi diákjai számára Csepeli György, hogy választókörzetének falvaiban készítsenek tanulmányokat a választásról”

Haha, a Csepeli, aki így kampányolt SZDSZ-esként a somogyi aprófalvakban: “Végig néztem a választókerületi eredményeket 1920 óta. A területi beosztás változhatott, de az igaz, hogy mindig jobboldali jelöltek győztek a környéken. Ugyanakkor a szélső jobb nem volt erős, s 1945 után a baloldal is erőt tudott mutatni. A szabadságra valóban nem volt kereslet, de lesz.” + „Aki nem hiszi, hogy a siófoki választókörzetbe is elérkezhet a XXI. század, az nyugodtan szavazzon arra a pártra, melyre eddig is szavazott.”

Hát, az eredményei alapján nem kértek a somogyiak a 21. századból meg a szabadságból :((

Comments (View)

Oct 19
Permalink

Kevin Smith: CLERKS was released in theaters 20 years ago

Comments (View)

Oct 18
Permalink

algebraicvarietyshow:

kosullo:

csehszlovakkem:

szabozcc:

csehszlovakkem:

Minden idők egyik legnagyobb diplomáciai botránya van kialakulóban az USA és Magyarország között, a magyar miniszterelnök közvetlen közelében dolgozó embereket súlyos korrupciós vádakkal illetik, amikor a feltámadó szél befújja Almaváry-Babáry postaládájába a Képes Hét 1989-es Orbán-interjúját, ami végig söpör az “ellenzéki” médián!!!! Na, sürgősen kapjátok be a faszomat!

Nem ertem. Egyetlen egy dologrol lehet irni? Egy faszom kis poszt vagy cikk minden ujsagban. Mar azt sem?

Minden dologról lehet írni, csak nem értem, hogy lehet egy olyan időzített anyagnak felülni, ami nyilvánvalóan terel más hírértéke nincs.

Azért könnyű nem lehet annak, aki őszintén hisz az Orbán-Almaváry-Babáry-tengelyben.

:DDDDDDDDDDDDD

Comments (View)

Permalink

Comments (View)

Oct 17
Permalink

Napi olvlevél

Kedves Szerkesztők!

Nemrég írtam néhány verset, amik talán érdekesek lehetnek.
Nem tudom, hogy van-e lehetőség versben megjelenni Önöknél?
Ezért írom kérdező levelem.

Elnézésüket kérem, ha levelem, nem a megfelelő helyre landolt, ha
módja van kérem továbbítsa az érintettségben szenvedőknek.

Három verset csatolok.
A többit itt lehet találni:
http://rimfarago.blogger.hu/

Üdvözlettel

Mészáros István

(T)REND(I)
_írta: Mészáros István_

ÚJABBAN VERSEKET ÍROK.
EZ EGY ÚJ PROJEKT.
ÉSZREVETTED TE IS?
EZEK A SZAVAK OTT VANNAK,
KÖVETNEK, RAGASZKODNAK
VELED ALSZANAK.
EGYÜTT KELTEK
S A GESZTENYÉT IS EGYÜTT
KAPARJÁTOK EGYRE FÉNYESEBBRE.
MIKÖZBEN AZ ILLÚZIÓT KELTIK EGYRE,
KÉPZAVARRAL: KÖLTIK,
HOGY TRENDI VAGY. PEDIG
EDDIG FEL SEM ÖTLÖTT BENNED.
KÉRETLENÜL TÁRSADUL
SZEGŐDNEK S RÁADÁSUL
HOGY OKOSABBNAK TŰNJ
MÉG SZEMÜVEGET IS
KELL VISELNED.
AZ UTÓKOR EZT MAJD
KAMATOSTÓL BEVASALJA RAJTAD.

AZT FOGJÁK HINNI, HOGY TE IS
ÍGY AKARTAD.
PEDIG ÉVEKIG KEMÓZTAK
BURJÁNZÓ ANGLICIZMUSOK MIATT.

EGY XXI. SZÁZADI LAPSZÉLRE
- MARGÓRA MORGÓ -
_írta: Mészáros István_

NEMRÉG NAGY EMBEREK,
MÉDIAIPAROSOK
ÖSSZEÜLTEK S ÁLMODTAK
NEKÜNK EGY
SZÉP, ÚJ VILÁGOT,
MELYBEN
A KISGYEREK FELNŐVE
MAJD ELDÖNTI, HOGY
KISFIÚ VAGY KISLÁNY
AKARNA-E LENNI.
MERT HÁT AZ ALKOTÓ
SZERINTÜK TÉVEDETT.
HINNI BIZTOSAN
NEKIK ÉRDEMES.

A MÉDIÁBAN LASSAN
MINDEN SZABAD LETT.
EGYRE TÖBB NŐ
ÖLTÖZNI FELEJTETT.
A FIATALOK ÉLETE ROMOKBAN,
SZUICID HAJLAMOK
TORONYBAN.
SZTÁROKAT KILÓRA
APRÓPÉNZEN VESZEL.


LASSAN BE KÉNE LÁTNI,
HOGY HA EZ ÍGY HALAD,
A SOK CSILLOGÓ IMPORTNAK HÁLA
A LOVE-BÓL LASSAN MÁR
CSAK A LÓVÉ MARAD.

ÉLETTARTAM GARANCIA
_írta: Mészáros István_

VESZEL VALAMIT ÉS A PÉNZEDÉRT
KAPSZ  GARANCIÁT.
HA MÉGIS ELROMLIK SZERVIZBE
VIHETED ÁT.

GARANCIÁLIS FELTÉTELEK SZERINT
JAVÍTJÁK
CSERÉLIK,
DE HA NINCS GARI, BUKTAD AZ EGÉSZET.

ÍGY VAN EZ A HÁZASSÁGGAL IS
GONDOLJÁK SOKAN,
PEDIG ARRA
ÉLETTARTAM GARANCIA VAN.

EZÉRT EGYRE KEVESEBBEN KÖTNEK
ISTEN ELŐTT
ÁLDOTT FRIGYET.
SAJNOS ŐK ÍGY
BUKJÁK A GARANCIÁT.

NA, DE HA VAN S JÖNNEK A BAJOK,
AZ EGYMÁS RENDSZERÉBEN AKNÁRA
LÉPEGETŐS,
ROBBANTÓS,
BESZÓLOGATÓS,
DUZZOGÓS
PITYERGŐS
MINDENNAPI DUZZANATOK,
AKKOR MI VAN? HOL VAN
A SZERVIZ, HOL BAJOMRA
ORVOSSÁG VAN?

NOS, EKKOR SZAKSZERVIZBE
ISTENHEZ VISZEM: LÁM
TE ADTAD, VÁLLALOD MÉG
MINDIG A GARANCIÁT?

VÁLASZA: NYUGI, NE AGGÓDJ.
NÉZD CSAK, A PARAZSAT TE IS
SZÍTOTTAD. VESZTEG MARADJ.
LÁSD, GARANCIÁLIS PANASZOKKAL Ő IS,
SZINTÉN HOZZÁM FOLYAMODIK.

HÁT NEHEZEN ÉRTITEK MEG TI IS,
HOGY A BAJOKKAL, VITÁKKAL,
CSAK TITEKET EDZELEK S HA
ENGEDITEK, HOGY ÁTVIGYELEK
BENNETEKET EZEN AZ AKADÁLYON
AKKOR MEGLÁTHATJÁTOK
HOGY ERŐSEBB LESZ A KÖTELÉK
MIVEL TAPADTOK EGYMÁSHOZ.
MOST MENJ SZÉPEN ÉS KÉRJ BOCSÁNATOT.

ÉVEK ÓTA ÍGY MEGY EZ:
ISTEN PATIKAMÉRLEGÉN
MÉRI LE MIND A PRÓBÁT
AMI AZ ÉLETBEN NEKÜNK
VÉNY NÉLKÜL KERETÜNK.

Comments (View)

Permalink
thelandofmaps:

New Zealand is just an upside down Italy [555x519][oc]CLICK HERE FOR MORE MAPS!thelandofmaps.tumblr.com

thelandofmaps:

New Zealand is just an upside down Italy [555x519][oc]
CLICK HERE FOR MORE MAPS!
thelandofmaps.tumblr.com

Comments (View)

Oct 16
Permalink
ratak-monodosico:

ROMA. Ptolemaeus, Cosmographia, 1469

ratak-monodosico:

ROMA. Ptolemaeus, Cosmographia, 1469

(Source: arquilatria)

Comments (View)

Permalink
amaurote:

thelandofmaps:

A map of every car bomb explosion in Baghdad since 2003. [600x402]CLICK HERE FOR MORE MAPS!thelandofmaps.tumblr.com

partinegyed

Bang bang into the roomBang bang all over you

amaurote:

thelandofmaps:

A map of every car bomb explosion in Baghdad since 2003. [600x402]
CLICK HERE FOR MORE MAPS!
thelandofmaps.tumblr.com

partinegyed

Bang bang into the room
Bang bang all over you

Comments (View)

Permalink
Az Aral-tó - helyén.

Az Aral-tó - helyén.

Comments (View)